Sokan úgy gondolják, hogy az allergia csak a tavaszi és nyári hónapokban jelent problémát, amikor a levegő tele van virágporral. Ám a tél sem mentes az allergénektől – csupán más formában jelennek meg. A fűtött, zárt helyiségek, a száraz levegő és a ritkább szellőztetés mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a szervezet allergiás tünetekkel reagáljon, még akkor is, ha odakint épp fagyos a levegő.
Amikor a poratka uralkodik a téli lakásban
A poratka a téli allergiák egyik leggyakoribb forrása. Ezek az apró élőlények meleg, nedves környezetben érzik jól magukat – vagyis pont abban, amit a fűtési szezon teremt. Az ágyneműk, szőnyegek és kárpitozott bútorok ideális helyet kínálnak nekik. Mivel télen kevesebbet szellőztetünk, a levegőben könnyebben felhalmozódnak az atkák és az általuk termelt allergének. Az eredmény: reggeli orrdugulás, tüsszögés, köhögés, sőt akár szemviszketés is.
A megoldás nem feltétlenül a folyamatos takarítás, hanem az okos megelőzés. Érdemes hetente egyszer 60 °C-on kimosni az ágyneműt, gyakrabban szellőztetni, és ha lehetséges, csökkenteni a lakás páratartalmát 40–50% közé. A rendszeres porszívózás HEPA-szűrős készülékkel szintén sokat segíthet.
A penészgombák csendes jelenléte
A tél egyik másik rejtett allergénje a penész. Bár nyáron a meleg és nedves időjárás miatt jellemzőbb, télen a rosszul szellőző, túlfűtött helyiségekben is gyorsan elszaporodhat. A penészspórák a levegőben terjednek, és belélegezve köhögést, irritációt, sőt légúti gyulladást is okozhatnak.
Különösen a fürdőszoba, a konyha és az ablakkeretek környéke lehet veszélyeztetett. A megoldás itt is a rendszeres szellőztetés, a megfelelő hőmérséklet és páratartalom fenntartása, valamint a penészes felületek azonnali kezelése természetes penészmentesítő szerekkel.
A fűtés hatása a légutakra
A központi fűtés kiszárítja a levegőt, ami irritálhatja a nyálkahártyát és a torkot. Emiatt a szervezet könnyebben érzékenyen reagál a levegőben lévő részecskékre, még akkor is, ha nem valódi allergiáról van szó. A száraz levegő miatt gyakori a krónikus torokkaparás, a szem- és orrszárazság.
A párásítók ilyenkor jó szolgálatot tehetnek, de érdemes mértékkel használni őket. A túlzott párásítás ugyanis kedvezhet az atkák és a penészgombák elszaporodásának. A legjobb, ha természetes módon, például vizes tálkával vagy nedves törölközővel növeljük a páratartalmat, miközben figyeljük a hőmérsékletet is – az ideális 20–22 °C körül van.
Téli szellőztetés – kevesebb, de tudatosabb
A hideg időben kevesen szeretnek ablakot nyitni, pedig a friss levegő az egyik leghatékonyabb módja az allergének csökkentésének. Napi néhány perces, intenzív kereszthuzat nem hűti ki jelentősen a lakást, viszont csökkenti a levegő páratartalmát és kiszellőzteti az irritáló anyagokat.
A téli allergia felismerése és kezelése
A tartós orrdugulás, köhögés vagy tüsszögés nem mindig megfázásra utal. Ha a tünetek hetekig fennállnak, érdemes allergológust felkeresni, aki segíthet kideríteni az okot. A természetes megoldások – például sós vizes orröblítés vagy gyógynövényes inhalálás – enyhébb esetekben sokat segíthetnek, de komolyabb panaszok esetén orvosi kezelés szükséges.
A téli hónapokban az allergiát nem a természet, hanem sokszor maga az otthon idézi elő. A tudatos szellőztetés, a tiszta levegő és a megfelelő páratartalom viszont nemcsak az allergiásoknak, hanem mindenkinek könnyebbé teheti a telet.
Kép forrása: freepik.com